Amikor befejeztem a középiskolát és megszereztem az első szakmai képesítésemet, komoly nehézségekbe ütköztem, amikor a választott területemen próbáltam állást találni. Átmenetileg fizikai munkát vállaltam — ezt az élményt egy pillanatra sem bánom. Sőt, ezek az évek mélyen meghatározták, hogyan gondolkodom a kétkezi munkáról és annak valódi értékéről.
Később lehetőséget kaptam egy közepes méretű vállalatnál, ahol a logisztika számos területével ismerkedtem meg. Ebben az időszakban azt is felismertem, milyen fontos a tanulmányaim folytatása, ezért jelentkeztem egy egyetem levelező képzésére.
Visszatekintve rájövök, hogy ami az életünk egy adott szakaszában nem tűnik ideálisnak, az később felbecsülhetetlen értékké válhat. Minden tapasztalat — különösen azok, amelyek kilöknek a komfortzónánkból — hozzájárul a hosszú távú gondolkodásmódunkhoz és világlátásunkhoz, szakmailag és emberileg egyaránt. Néha éppen a legváratlanabb szerepekből épül fel a jövőbeli szemléletünk alapja.




